Kitalálná, melyik magyar múzeumra kíváncsiak leginkább a külföldiek?
Annyit segítünk, hogy noha a Galériának nagyon bejött Picasso és Modigliani, de az ide látogatóknál nem ők győztek.
Annyit segítünk, hogy noha a Galériának nagyon bejött Picasso és Modigliani, de az ide látogatóknál nem ők győztek.
A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója a francia-magyar kulturális kapcsolatok fejlesztéséért kapta meg a kitüntetést.
1,45 milliárd forintot szán a kormány Aba-Novák Vilmos Lengyel–magyar barátság – Pannósorozat a varsói magyar kiállítás előcsarnokához című művének a magyar állam javára történő megvásárlására. Az öt nagyméretű kép a Magyar Nemzeti Galériába kerül.
A kérdés jogos, mert Georg Baselitz megosztó figura. Olvasatomban azonban közel sem oly módon megosztó, ahogy azt a művész maga manipulatív módon kívánatosnak tartaná. Nem sétálok bele ebbe a csapdába. Szándékosan nem az esztétikai elveit, művészeti gyakorlatát tekintem határsértőnek, hanem a karrierjére vonatkozó döntéseit, férfi életvitelét, a művész társadalmi szerepéhez köthető felfogását, ezekkel kapcsolatos elszólásait és művésznyilatkozatait, amelyeket Baselitz mint erkölcsi lény produkált pályafutása során, és amely ideológia nyilvánvaló módon a munkáiban is tetten érhető.
A múló időhöz fűződő viszony a kortárs képzőművészet egyik legnagyobb sztárja első budapesti kiállításának vezérfonala.
Neve ellenére egyetlen állandó kiállítás sem állandó, hanem időszakosan változó. Stabil komponense a múzeumi gyűjtemény, amelynek áttekintő bemutatását szolgálja, változó ellenben a kutató (és néző), aki újra és újra megalkotja a maga történetét egy korszak művészetéről. Az állandó kiállítás átrendezése olykor külső körülményekhez, intézményi változásokhoz kötődik, máskor egy új nemzedék belső késztetésére jön létre. Mondhatnánk, generációs alkotás, amely egy nemzedék olvasatát, újragondolt történelemfelfogását tükrözi, hogy aztán egy emberöltőre meghatározza a látogatók képét a magyar művészetről.
Kisebbnek alapterületű, de nagyobb lesz a Magyar Nemzeti Galéria, mint most a Pecsa és környéke - ezen kaptak össze a szakemberek.
Az Alakváltozások, 1895-1972 című kiállítás augusztus végén zárult a Magyar Nemzeti Galériában.
Vasárnap zár a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Picasso - Alakváltozások, 1895-1972 című kiállítása; az utolsó három napon hosszított nyitvatartással várja a látogatókat az MNG.
Ennél pedig már csak az jobb hír, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel még egy hónapig lehet gyarapítani a nézők számát a Várban a Picasso – Alakváltozások, 1895–1972 című kiállításon.
A nagy aukciókon mostanában rendre rekordárakat elérő Modigliani műveiből először nyílik átfogó tárlat Magyarországon. Mi adja a kiállítás különös jelentőségét?
Egy grafikus a nyilvános tervek alapján elkészítette a Városligetbe tervezett új Nemzeti Galéria élethű látványterveit. Ezeken ijesztően nagynak tűnik a Petőfi Csarnok helyére tervezett épület.
A Magyar Nemzeti Galériától még 1989-ben kapott kölcsön négy festményt a Gellért Szálló ingyen - írja az Átlátszó.
Több mint száz festményt, rajzot és szobrot mutat be a Magyar Nemzeti Galéria Picasso – Alakváltozások című tárlata. A művészettörténet egyik legnépszerűbb festője számos fő művének megtekintéséhez júliusig tehát nem kell Párizsba utaznunk, elég csak felmennünk a Várba.
A Musée national Picasso-gyűjteményéből válogatott hatvan alkotást a művésznek a budapesti Szépművészeti Múzeumban és a Ludwig Múzeumban őrzött alkotásai egészítik ki. A kiállítást jövő áprilistól lehet látogatni a Magyar Nemzeti Galériában.
A huszadik század első felének magyar festészetéről szóló tárlatot rendezték újra.
Orbán Viktor elégedetlen a Fotómúzeum és a Magyar Építészeti Múzeum két tervezett kockaépületével, ezek a jelenlegi formájukban nem épülnének meg - írja a Magyar Narancs. A Magyar Zene Háza tervei azonban Orbánnak is tetszenek, így ez mindenképp elkészülne.
Egy évek óta a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban őrzött képről kiderült, nem Aristide Maillol kevésbé ismert unokaöccse, hanem maga a világhírű művész festette.
Október 19-ig látogatható a Magyar Nemzeti Galéria Dada és szürrealizmus. Magritte, Duchamp, Man Ray, Miró, Dalí című, valamint az ahhoz kapcsolódó, Átrendezett valóság - Alkotói stratégiák a magyar művészetben a dada és a szürrealizmus vonzásában című tárlata.
Formabontó, valóságunkat újraértelmező alkotásokkal lesz tele októberig a Magyar Nemzeti Galéria. A XX. század elejének két legfontosabb művészeti irányzata, a dada és a szürrealizmus külön kiállítást kapott, így olyan művészek lakják be néhány hónapig a galéria termeit, mint Duchamp, Dalí, Miró vagy Man Ray.